Gumiabroncs minőségi kategóriák

A személygépkocsi gumiabroncsok minőségi kategorizálása rendszerint három tényező alapján történik: futófelület kopás, tapadás és hőállóság.

Egységes Gumiabroncs Minőségi Kategorizálási Rendszer (UTQG)
A téli gumi kivételével, az USA szövetségi hatóságai azt követelik meg a gyártóktól, hogy három tényező alapján kategorizálják a személygépkocsi gumiabroncsokat: futófelület kopás, tapadás és hőállóság.

Futófelület kopás
Ez a minősítés az adott gumi kopásának mértékét méri, szabályozott feltételek mellett. Alap minőségi normaszámként a 100 került meghatározásra. A 200-as minősítésű gumiabroncs kétszer annyi idő alatt kopik el a tesztautón, mint a 100-as minősítésű. 100-nál több - Jobb; 100 - Norma; 100-nál kevesebb - Gyengébb. Megjegyzés: A futófelület kopásra vonatkozó kategóriák csak egy adott gyártó gyártósorán belüli összehasonlításokra érvényesek. A gyártók közötti összehasonlításokra nem érvényesek.

Tapadás
A tapadási minőségi kategóriák a gumik azon képességét mutatják, hogy milyen mértékben tud megállni a nedves útburkolaton. A minősítés alapjául az "egyenesen fékezési" fékpróbák szolgálnak. A kanyarban való fekvésre vonatkozóan ez a minősítés nem szolgál információval. A – Legjobb B – Közepes C - Elfogadható.

Hőmérséklet
A hőmérsékleti minősítések azt mutatják, hogy az adott gumiabroncs mennyire ellenálló a képződő hővel szemben. A – Legjobb B – Közepes
C – Elfogadható Megjegyzés: A szövetségi törvény előírásai szerint - minimális követelményként - az összes guminak legalább a C kategóriába kell tartoznia.

Gumiabroncsnyomás

Az abroncs centírozása

A kiegyensúlyozatlan gumiabroncs egy bizonyos sebesség felett a jármű rázkódását okozza. Ez, pedig az abroncsok idő előtti és szabálytalan kopását, valamint a jármű felfüggesztésének szükségtelen kopását idézi elő. A gumik a felszerelésekor, illetve a javításukat követő visszahelyezésükkor győződjön meg azok megfelelő centírozásáról. A gumiabroncsok kiegyensúlyozottságát a rezgés első jeleinek megjelenésekor ellenőrizni kell. A kerék centírozásának fontosságát legjobban a centírozás hiányán keresztül lehet megmagyarázni. Amikor az abroncs a kerékre kerül, két enyhén tökéletlen egység alkot egy szerelvényt. Annak az esélye, hogy a szerelvény sugárirányú és oldalirányú középpontjának súlyeloszlása tökéletes, gyakorlatilag egyenlő a nullával. A kerék kiegyensúlyozatlansága általában kétféle lehet: statikus és dinamikus kiegyensúlyozatlanság. Statikus kiegyensúlyozatlanság: Akkor fordul elő, amikor az abroncson egy nehéz vagy könnyű folt található. Ebben az esetben az abroncs nem gördül egyenletesen és a kerék fel - lemozgást is végez. Dinamikus kiegyensúlyozatlanság: Akkor fordul elő, amikor egyenlőtlen a súlyeloszlás az abroncs/kerék szerelvény oldalsó középvonalának egyik vagy mindkét oldalán. A dinamikus kiegyensúlyozatlanság a kerék oldalirányú mozgását, illetve szitálását okozhatja. 

Gumiabroncs javítása

Amennyiben a gumiból elszökött a nyomás, haladéktalanul álljon meg és helyezze fel a pótkereket. Ezért javasolt a pótkerék nyomásának rendszeres ellenőrzése, mert csak ezzel biztosítható annak használhatósága. Soha ne folytassa az utat lapos kerékkel, mert az károsítja az abroncs szerkezetét. A pótkerék felhelyezését követően haladéktalanul keressen fel egy gumijavítót, ahol ellenőrzik a leeresztett kerék javíthatóságát. Ne felejtse el, hogy csak szakember képes megállapítani az abroncs javíthatóságát, mert annak meghatározásához el kell távolítani a kerékről és a belső részeket is meg kell vizsgálni. Azok a gumik, amelyek leeresztett állapotban csak egy rövid távolságot is futattak, gyakran sérülnek a javítás után.

Defekttűrő gumiabroncs

Cserélt már valaha kereket az országút szélén defekt miatt? A defekttűrő technológiának köszönhetően ez már a múlté. Defekt esetén is tovább mehet max. 80km/h sebességgel max. 80 km-t. A defekttűrő technológia környezetbarát, hiszen nincs szükség pótkerékre. A defekttűrő abroncs hagyományos tárcsára is felszerelhető, használata csak abroncsnyomás figyelő rendszerrel ellátott autókhoz ajánlott! Egyes gyártók gyári abroncsként defekttűrő gumikat szerelnek az autókra, például – BMW 1, 5, 6 sorozat és Z4, valamint Mini.

Esőgumi

Az esőgumikat olyanoknak ajánlják, akik sokat közlekednek nedves úton vagy esőben. A speciális mintázat rengeteg vizet képes (~300 liter/óra) elvezetni, így jelentősen csökkenti a vízenfutás (aquaplaining) veszélyét. Cserében száraz időben is nagyobb a gördülési ellenállás és zaj, valamint jelentősen kisebb az oldaltartás, mint egy „hagyományos” nyári gumi esetén. Az esőgumik NEM ALKALMASAK téli használatra, bár sokan ezt gondolják. Ugyanúgy le kell őket cserélni téli gumira +7 C fok napi középhőmérséklet alatt, mint a nyári gumikat.

4évszakos gumi

A négy évszakos gumikat olyanoknak ajánlják, akik mind télen, mind nyáron keveset használják autójukat, és nem akarnak külön téligumi garnitúrát venni a gyárilag felszerelt nyári garnitúra mellé. A négy évszakos gumik se télen, se nyáron nem képesek olyan teljesítményre, mint az adott időjárásra specializált gumik, viszont nincs olyan választóvonal a használatuk során, mint a téli, nyári vagy esőgumik esetén, azaz egész évben kiegyensúlyozott teljesítményre képesek.

Téli gumi

A téligumi felszerelése nagyon ajánlott már +7 fok alatti hőmérsékleten. Ezek a gumik ugyanis nemcsak speciális bordázattal (legalább 4 mm profilmélység) rendelkeznek, hanem az anyaguk is különleges. A téligumik rendkívül alacsony hőmérséklet esetén is rugalmasak maradnak és egyértelműen jobb tapadási tulajdonságokkal rendelkeznek, mint nyárigumi társaik. A gumi helyes levegőnyomása is különösen fontos. Tévedés, hogy a téli gumiabroncsok nyomása a nyáriénál alacsonyabbnak kell lennie. A túl alacsony gumi nyomás ugyanis befolyásolja a profil öntisztulóképességét és tapadását is. Legelőnyösebb, ha a nyomás a téligumik esetében 0,2-0,3 barral magasabb, mint a nyári gumiabroncsokban. Tanácsos a téli abroncsokat külön keréktárcsákra felszereltetni, így csak a komplett kerekeket kell kicserélni, és megtakaríthatjuk az átszereléssel és a kiegyensúlyoztatással járó költségeket. Az gumiabroncsok egyenetlen kopásának kiegyenlí- tésére a kerekek helyét évről évre tengelyenként cseréljük, de ügyeljünk az abroncsok szélén jelzett futásirányra.

Lamellák
Finoman bevágott gumiblokkok a futófelületen amelyek mint tapadókorongok hatnak. Ezek a téli gumikon találhatóak ahol a fékezésnél ill. gyorsításnál erősen emelik a kapaszkodást, tapadást.

Hólánc
A hóláncok és a téli abroncsok együtt biztosítják a legjobb védelmet. Azok, akik síelni, illetve hosszabb tartózkodásra készülnek a hegyekbe, a tél kezdete előtt készüljenek fel a hólánc beszerzésével. A hólánc a legjobb védelem a kerekek kipörgése és a véletlen oldalcsúszás ellen. Már az elején tisztázni kell: A hólánc nem helyettesíti a téli gumikat! A hóláncokat kizárólag a hajtótengely kerekeire szereljük. És ez önmagában nem elég ahhoz, hogy gépkocsit az úton tartsa (pl. kanyarban vagy lejtőn). 

Nyári gumi

A nyári gumikat +7 C fok napi közép-hőmérséklet felett kell felszerelni, mert speciális adalékaik ezen hőmérséklet felett fejtik ki hatásukat. Ez alatt a gumi keményedik és elveszti tapadását. A nyári gumikat száraz időre és enyhe esőre tervezik, főbb tervezési szempont még az alacsony gördülési ellenállás és zaj, jó kapaszkodóképesség minden irányban. Bármilyen furcsa is, de manapság pár gyártónál az is szempont a tervezésnél, hogy a minta ne csak hasznos, hanem tetszetős is legyen, ezzel is „feldobva” az autó kinézetét. Minden országban csak az adott hőmérsékleti viszonyokhoz optimalizált változatot lehet értékesíteni. Magyarországon tilos a mintázat nélküli, úgynevezett slick gumik használata.

Miért jobb a tömlő nélküli gumi

A mai autók többségén tömlő nélküli gumiabroncsokat alkalmaznak. A tömítést a peremnél kialakított lágygumival oldották meg. Tömlő nélkül a kerék súlya kisebb. Tömlős guminál a belső és a gumiabroncs az egymáshoz dörzsölődés miatt felhevülhet, és emiatt a kerék felrobbanhat. A tömlő nélküli abroncsok előnyei:

• nagyobb utazási biztonság, mert a tömlők kipukkadásával nem kell számolni (a nyomás csak lassan csökken),
• kisebb hőfejlődés, mivel az abroncs és a tömlő között nincs súrlódás,
• kisebb súly és egyszeru szerelés.

Mikor és hogyan kell a kerekeket áthelyezni?

A vezetési stílustól, az alkalmazás fajtájától, a futómű beállításától stb. függően a gumikon egy adott kilométer – teljesítmény után a gépkocsira jellemző kopásminta mutatkozik. E jellegzetes kopási minták (pl.: fűrészfog képződés) kiegyenlítése érdekében ajánlatos első és a hátsó kerekeket az alábbi módon 5 000 km-enként, legkésőbb 10 000 km-enként átcserélni.

Miért szükséges a kerekek kiegyensúlyozása?
Ahol bizonyos alkatrészek egy tengely körül forognak, fellép a kiegyensúlyozatlanság. Kiegyensúlyozatlanságnak a tömeg egyenetlen eloszlását nevezik egy forgó tárgyon. Gépjárművek esetében ez a gumiabroncsok rázkodásához és a gumik, csapágy és egyéb futóműalkatrészek nagyobb mértékű kopásához vezet. Az első kerekeken ezen kívül a kormány remegéséhez vezet, ami kimondottan veszélyes kormányzási tulajdonságokat okoz, rossz egyenfutási jellemzőket és kanyarstabilitást eredményez, ami jelentősen csökkenti a közlekedésbiztonságot. A korszerű kerékkiegyensúlyozó gépek segítségével maradéktalanul kiküszöbölhető a kiegyensúlyozatlanság, ami biztonságos, kényelmes menettuljadonságot biztosít. Ezen okból kifolyólag azt ajánljuk, hogy minden kerék-illetve gumiabroncscserét követően a gumiabroncsokat szakemberrel egyensúlyoztassák ki. A megbízható kerékkiegyensúlyozási eredmények eléréséhez elengedhetetlen feltétel a gumiabroncs gépkocsinak megfelelő központosítása és rögzítése.

Profilmélység, kopás

Az új gumiabroncs profilmélysége kb. 8 mm. A gumi futófelületi mintaárok mélységét természetesen alapos ellenőrzésnek ajánlatos alávetni, ugyanis a gumiabroncs számos lényeges tulajdonsága függ ettől. A gumi mintaárok mélysége döntő fontosságú, amelynek a hatósági előírások 1,6 mm-nek kell lennie. Aki ennél kisebb mélységű mintaárkú gumiabronccsal közlekedik, számolnia kell azzal, hogy a biztosító baleset esetén nem téríti meg a keletkezett kárát, illetve, adott esetben büntetést kell fizetnie Nyugat-Európa több országában. A mintaárok mélységének meghatározásához segítségül szolgálhat a kopásjelző rendszer (TWI)*: ez a mintaárokba vulkanizált kis ,,kitüremkedésekből” áll, amelyek a mintázat kopásával láthatóvá válnak. A kopásjelzők elhelyezkedését a gumiabroncs vállrészén látható TWI felirat jelzi. (*TWI = Tread Wear Indicator. Egyes gumiabroncsgyártók a TWI felirat helyett a márkajellel vagy egy háromszöggel jelölik a kopásjelzőt, pl.: Michelin, Bridgestone.) Mivel a vízenfutás (aquaplaning) veszélye fokozottan nő, és a fékezési tulajdonságok is jelentősen romlanak az előrehaladott kopással, a gumiabroncsokat már a minimális minta árokmélység elérése előtt le kell cserélni.

A következő értékeknél már mindenképp ajánlott a csere:

- Nyári gumiabroncsok: 2 mm-es minta árokmélység
- Széles gumiabroncsok: 3 mm-es minta árokmélység
- Téli gumiabroncsok: 4 mm-es minta árokmélység

Valamikor elkerülhetetlenné válik a gumiabroncsok cseréje…
A gumiabroncsokat akkor kell cserélni, amikor a minimális minta árokmélységig kopott a futófelület, vagy ha helyrehozhatatlan károsodás érte a gumit. Ezen kívül az öregedés is indokoltá teheti a cserét, azonban átlagos futásteljesítmény esetén a kopás miatt jóval az elöregedés előtt szükségesség válik a csere.

Miért szükséges új gumiabroncshoz új szelep?

Különféle szeleptípusok léteznek, azonban mind ugyanazt a célt szolgálják: tömítenek, lehetővé teszik a gumiabroncs levegőnyomásának ellenőrzését és szabályozását. A gumiszelepek magában a kerékpántfuratban tömítenek, a fémből készült menetes szelepekbe a tömítéshez egy kis tömítőgyűrűt helyznek. A szelep meghibásodása nyomáscsökkenést okozhat. A szelepfurat peremfelülete fontos a tömítés szempontjából és a szelep beszerelésekor szennyeződéstől, rozsdától, valamint sérülésektől mentesnek kell lennie.

Gumiabroncs gyártása a keveréstől az ellenőrzésig

Keverés

A nyersanyagok - korom, vegyi anyagok és akár 30 különböző gumifajta - elegyítése hatalmas keverőgépekben történik, melyek a Banbury-keverő nevet viselik és rendkívül magas, hő- és nyomásterhelés alatt üzemelnek. Ezek a berendezések egy fekete, nyúlós anyaggá keverik össze a sok alkotóelemet, amely újra és újra áthengerelnek, azaz kalandereznek.

Hengerlés

A kihűlt gumi táblák formájában átszállításra kerül az előnyújtó hengerszékekbe. Ezek a berendezések készítik elő a különböző keverékeket az adagoló hengersorok részére, ahol abroncs oldalfalnak, futófelületeknek vagy a gumiabroncs egyéb részeinek megfelelő csíkokra szeletelik fel őket. Míg egy másik gumifajta azt a szövetet vonja be, amely a gumiabroncs karkaszának elkészítésére szolgál. Sokféle szövet használatos: poliészter, műselyem vagy nejlon.

Peremhuzal karika

Egy másik, gyűrű alakú, alkotóelem a peremhuzal karika nevet viseli. Ez segíti a jármű kerékagyára szerelt pánthoz való illeszkedését a gumiabroncsnak.

Erősítő kordbetétek

Ezután két réteg kordbetét szövet következik. Ezt követően, egy pár párnaöv kerül hozzáadásra annak érdekében, hogy a gépkocsira történő felszereléskor ellenálljanak a kerékabroncstól származó súrlódásnak, dörzsölésnek.

Futófelület

Ekkor az acélövek hozzáadása következik, melyek szilárdan az úton tartják a futófelületet. A futófelület az utolsó elem, amely felkerül a gumiabroncsra. Miután a felépítő gépen az összes alkotóelemet felépítették, a gumiabroncs - amit ebben az állapotban nyers gumiabroncsnak neveznek - készen áll a vulkanizálásra és az ellenőrzésre.

Vulkanizálás

A vulkanizáló forma adja meg a gumiabroncsok végleges alakját és futófelület mintázatát. A gumi alakítását és vulkanizálását meleg présformák biztosítják. A présformák tartalmazzák a futófelület mintázatot, a gyártó oldalrész jelöléseit és a törvény által előírt egyéb adatokat. A gumiabroncsok vulkanizálása 150 fok Celsius feletti hőmérsékleten történik, méretüktől függően 12 - 25 perces időtartamig.

Ellenőrzés

Amennyiben bármiféle hiba tapasztalható a gumiabroncsnál - ha bármi akár csak ránézésre nem tűnik jónak az adott gumiabroncsnál, akár a legkisebb anyaghiba esetén is -, úgy az, kiselejtezésre kerül. Bizonyos hibákat az erre kiképzett ellenőrök szűrnek ki, más hibákat pedig az erre specializálódott gépek derítenek fel. Az ellenőrzés nem áll meg a felületen. Bizonyos gumiabroncsokat szúrópróbaszerűen kiemelnek a gyártósorról, és röntgensugaras vizsgálatnak vetnek alá, a rejtett gyengeségek vagy belső hibák ellenőrzésére. Ezen túlmenően, a minőségellenőrző mérnökök rendszeresen ellenőrzik a véletlenszerűen kiválasztott gumiabroncsokat és minden olyan részletet megvizsgálnak, amely hatással lehet a teljesítményre, a közlekedésre vagy a biztonságra.

Felni adatai

Felni típusok

Amikor egy hideg időszakra választ kereket két fajta felni közül választhat: lemezfelni (acélfelni) vagy alufelni (könnyüfém felni). Lentebb felsorolunk néhány érvet és ellenérvet mindegyik felni típushoz:

Alufelni (könnyüfém felni)  

• könnyebb mint a lemezfelni
• esztétikai szempontból mindenképpen egy pluszt jelent
• segít a fékezésnél
• hosszabb élettartamú  
• speciális ápolást igényel kivált kép téli időszakban

Lemezfelni (acélfelni)

• eleget tesz azon vásárlók elvárásainak akik minél olcsóbban szeretnének a téli időszakra kereket vásárolni
•  kétféle fényezéssel kapható fekete és ezüst
• a megjelenés relativ olcsón orvosolható dísztárcsa segítségével
• lényegesen olcsóbb az alufelnihez képest köszönhetően a felhasznált alapanyagoknak és munkadíjnak

Felnik ET-SZÁMA

Az alábbiakban egy példát láthatunk arra hogyan használatos az ET szám a gyakorlatban.
Az ET rövidítés amúgy a német "einpress tiefe"-ből ered, angol nyelvterületen "wheel offset"-ként ismeretes.

A = ET érték
B = A felni szélessége (1 col = 25.4 mm)
C = A felni középvonala
D = Rögzítési felület

A fenigyártó cégek a felni mélységét ET szám alapján határozzák meg.
Ez az érték általában fel van tűntetve a felnin a gyártó által. Pl. a 911-es Porsche Fuchs felniken a felni belső oldalán található. Az Et szám nagyban függ a felni szélességétől és akár negatív értékű is lehet.
Az ET értéket milliméterben mérjük és a következő- képpen határozzuk meg:
(B / 2) + A =
a felni szélessége a rögzítés helyétől, (D) az autó irányában mérve.
(E+A ..lásd az ábrán..)
(B / 2) - A =
a felni szélessége a rögzítés helyétől, (D) a felni külső részének irányában mérve.
(F ..lásd az ábrán..)

Példa:
Felni szélessége = 7" (azaz 7 "col")
ET érték = 43
B = 7 x 25.4 = 177.8 mm
A = 43 mm
(B / 2) + A = 177.8 / 2) + 43 =
88.9 + 43 = 131.9 mm
(= a D értéke a belsõ oldalon,
vagy E+A az ábrán)

továbbá..

(B / 2) - A = (177.8 / 2) - 43 = 88.9 - 43 = 45.9 mm = (a D értéke a külső oldalon, vagy az F érték az ábrán)

Hogy ellenőrizhetjük számításunkat:

131.9 + 45.9 = 177.8 mm
177.8 / 25.4 = 7" (azaz 7 "col")